.Az ebrendészeti telep nem köteles átvenni az állattartó által továbbtartani nem szándékozott (megunt, örökölt, vásárolt ingatlanon otthagyott, stb.) kutyát/macskát.
Egyéb állatfajok leadására nincs lehetőség!
Az ebrendészeti telepen kizárólag ajándékozási megállapodással a felek közös egyetértésével "A kóborállat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályairól" szóló, 785/2021. (XII.27.) Kormány rendelet-ben meghatározott feltételek teljesülése estén, tulajdonjog átruházással lehet a rendeletben meghatározott állatfajt leadni!
Mivel az ajándékozás egy szerződés, így elengedhetetlen a felek kölcsönös akaratának megléte. Az ajándékozás két fél közötti szerződéssel valósul meg, így ahhoz mindkét fél részéről szükséges az erre irányuló szándék.
 Ha az ajándékozó szeretne ajándékot adni, ám a másik fél nem szeretné azt, akkor nem beszélhetünk ajándékozásról. Az ajándékozás nem csak az ajándékozón múlik.

Nem javasoljuk, hogy az utcán kóborló állat befogására kísérletet tegyen!
A kutya/macska nem tudja, hogy egy számára idegen adott esetben jó szándékkal közelít felé. Az ebrendészek által használt eszközök hiányában egy befogási kísérlet súlyos következményekkel járhat. További problémát okozhat, hogy ránézésre a laikus számára nem állapítható meg az állat egészségi állapota. Egy fertőzés veszélyes beteg kóborállat veszélyeztetheti a megfogására kísérletet tevő és környezete egészségét.
További érdekesség, de bizonyára Ön sem tudja, hogy egy kutya addig kóbor amíg az ebrendészet be nem fogja, illetve/vagy állattartó felügyelete alá nem kerül! Amennyiben nem az ebrendészet fogja be az állatot, abban az esetben a befogást (megfogást) végrehajtó lesz jogilag az állat tartója, neki kell a továbbiakban gondoskodni az állat sorsáról. Az ilyen jó számdékkal "begyűjtött" állatok menhelyen, vagy ebrendészeti telepen való leadása komoly probléma, ugyanis nem, vagy csak nehezen tisztázható az állat tulajdonjoga, hogy került a leadni szándékozóhoz, valóban kóbor volt-e, vagy csak a leadó így, egy jól kitalált legendával próbál megszabadulni a már nem kívánatos és alapvető ellátást (mikrochip, oltások, stb.) soha nem látott, rosszul szocializált, netán agresszív "házikedvenctől", kölyökkutya szaporulattól.
Összefoglalva; értesítse az ebrendészeti tevékenység végzésére jogosult ebrendészetet, vagy civil szervezetet, a település jegyzőjét!

Jogszabályi kötelezettség alapján, minden településen kötelezően ellátandó az ebrendészeti feladat! Kóbor állat észlelése, illetve egyéb állatvédelmi ügyekben a település jegyzőjéhez kell fordulni.

A telepre bekerült állatok karantén részlegen kerülnek elhelyezésre. A mennyiben az állat jelölt, az ebrendészet a mikrochip leolvasását követően a NÉBIH ebregiszterében szereplő adatok alapján, 24 órán belül megkísérli a tulajdonos/állattartó értesítését. Az értesítést követően az állattartó az állatot köteles átvenni. Amennyiben valamilyen oknál fogva (helytelen adatok) ez nem lehetséges, illetve az állat nem jelölt, úgy azt a tulajdonos az ebrendészeti telepen 15 napon belül a tulajdonjogának igazolását követően átveheti. A 15 napot meghaladóan át nem vett állat tulajdonjoga az államra száll. Annak további sorsáról az ebrendészeti telep az irányadó jogszabályok szerint rendelkezik.

Az értesítést követően minél hamarabb vegye fel a kapcsolatot az ebrendészettel! Jogszabály alapján az állattartónak kötelessége az állatot visszavenni. Amennyiben ezt nem teszi meg, állat elhagyása miatt állatvédelmi eljárás indítható vele szemben, ennek összege elérheti a 750 000 forintot!
Az ebrendészeti telepen történő ügyintézéshez vigye magával személyi okmányait (személyi, jogosítvány, lakcímkártya) illetve a kutya oltási könyvét!
Az állat befogásával, tartásával összefüggő költségeket az állat tartója köteles megtéríteni!
ennek összegéről a "Közzétételi dokumentumok" szolgáltatási díjak menűpontban tájékozódhat!
Amennyiben a kutyát már nem első eseben fogja be az ebrendészet, akkor hivatalból eljárást kezdeményeznek az állattartóval szemben. Ebben az esetben az eljáró állatvédelmi hatóság 450 000 forintos bírságot fog kiszabni!
Mindenki jól gondolja át, hogyan tart kutyát! Vihar, tűzijáték és egyéb olyan zajok esetén ami a kutya megriadását és szökését eredményezi a gazda felelőssége, hogy az állatot megfelelő helyre bezárja, szökését megakadályozza! 

Mikrochipet pl. egyes benzinkutakon lehet leolvastatni. Az ott leolvasott chip alapján kizárólag a kutya hívóneve, veszélyessége, stb. állapítható meg, a tulajdonos személyes adatai (név, lakcím, telefonszám, stb.) NEM! Ezeket az adatokat a NEBIH Ebregiszter rendszeréből csak a jogszabályilag erre feljogosított szervek, jogalaphoz kötötten kérdezhetik le és használhatják fel. 
Részletesen erről a NAIH-5078-2/2022 "Kóbor eb tulajdonosának felkutatásával kapcsolatos jegyzői és állatorvosi adatkezelések" tárgykörében írt tájékoztatóban lehet olvasni!
Az Ebrendészet kizárólag az általa befogott állatokban olvas mikrochipet és az adatok alapján kísérli meg az állattartó megkeresését. Egyéb esetekben, (civil állatvédők, magánszemélyek, stb. kérésére) jogszabályi felhatalmazás kiányában, CHIPOLVASÁST NEM VÉGEZ!

Erre a kérdésre egyértelmű választ kaphatunk a "Kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló" 41/2010. (II.26.) Kormányrendelet 17.§ (1) bekezdéséből; Belterület közterületén - kivéve a kutyafuttatókat - a kutyákat pórázon lehet vezetni! A jogszabály kitér arra is, hogy csak olyan személy vezethet (sétáltathat) kutyát, aki képes annak irányítására adott esetben féken tartására! 
Most sokan felkiáltanak, hogy az én kutyám milyen okos és fegyelmezett, nem kell a póráz! Addig nem ameddig a kutya nem okoz egy személyi sérüléses vagy anyagi káros közlekedési balesetet, illetve az ellenőrzésre feljogosított szervek(rendőrség, közterület-felügyelő) nem intézkednek és ki nem szabnak egy jóképű helyszíni bírságot, vagy rosszabb esetben eljárást indíttatnak állatvédelmi bírság kiszabására!

Mekkora lehet ezeknek a bírságoknak az összege? A helyi rendelet alapján húszezer forintig terjedő helyszíni bírság és ötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki!

Jogszabály sértő állattartás, állatkínzás gyanúja esetén az állatvédelmi hatóságoknál illetve bűncselekmény gyanúja esetén a rendőrségen tehető bejelentés.
Az állatvédelmi hatósági feladatokat a települések Jegyzői, a Kormányhivatalok Hatósági Állatorvosai látják el. 
A bejelentés megtehető az adott szervnél személyesen, elektronikus levélben, írásban, és telefonon.

Mindenképpen forduljon orvoshoz! 
Amennyiben a sérülést olyan állat okozta aki rendelkezik oltási könyvvel és ezen belül érvényes veszettség elleni védőoltással akkor az oltási könyvről készítsünk fotót/másolatot. Ezt mutassuk be a sérülést ellátó orvosnak.
Amennyiben az állat oltatlan, vagy kóbor állat esetén elmenekül, nem azonosítható, úgy sajnos fennáll a veszetségre aggályosság vélelme. Értesíteni kell a hatósági állatorvost, aki elrendeli az állat 14 napos megfigyelését. Amennyiben az állat karanténban történő megfigyelésére nincs lehetőség akkor sajnos a sérülés elszenvedőjét védőoltásokban fogják részesíteni.

Az állatvédelmi őrszolgálatok létrehozásáról, működtetéséről az Állatvédelmi törvény 48/A §. (1), (2) bekezdései, valamint a törvény "Felhatalmazó rendelkezések; 49 §. 2 (C) szakaszai rendelkeznek!
A törvény megalkotása óta nem került sor a Kormány által a felhatalmazó rendelkezésekben megfogalmazott jogszabály megalkotására, mely lehetővé tenné "Állatvédelmi Őrszolgálat" létrehozását vagy működését!
A jelenleg ilyen megnevezéssel működő civil szervezetek tevékenysége sajnos alkalmas a megtévesztésre és félrevezetésre!

Igen, van lehetőség mindkettőre! 
Az önkéntesek és az "50 órás" diákok előzetes egyeztetést övetően végezhetnek munkát az ebrendészeti telepen. A feladatot a Segítő Kéz a Kutyákért Egyesület koordinálja, náluk lehet érdeklődni,egyeztetni hogy mikor és milyen munkák elvégzésében lehet segíteni. Ezek közé tartozik többek között a telepen lévő kutyák sétáltatása, takarítási feladatok, stb. 
Az egyesület a +36-70/610-2208 telefonszámon érhető el.

A társasházakban való állattartást alapvetően a témával foglalkozó hatályos jogszabályok határozzák meg! Amennyiben a társasház közössége speciális szabályokat szeretne bevezetni, úgy a társasház közgyűlése dönthet ezekről a szabályokról és foglalhatja a társasház alapító okiratába, működési szabályzatába. Ezek a szabályok azonban alapvető állattartási jogokat nem korlátozhatnak!
Önkormányzati rendelet a társasházak vonatkozásában nem szabályozhatja az állattartást. Az Önkormányzat speciális az állattartásra vonatkozó szabályokat az általa fenntartott, bérbeadott lakások/ingatlanok vonatkozásában -természetesen az állattartásra vonatkozó felsőbb szintű jogszabályokal összhangban - állapíthat meg.